Tisztul-e az albérletpiac?

2018.01.06. 10:32

Jelentősen enyhült az ingatlan bérbeadás szabályozása az idén hatályba lépett jogszabályoknak köszönhetően. Mind a hosszú távú, mind a rövid távú ingatlankiadásnál az várható, hogy az egyszerűbb szabályozás és alacsonyabb teher adófizetésre sarkallja a lakáskiadókat.

A hosszú távú lakáskiadás – vagyis az albérletek – adója évi egymillió forint bevételig nem változik. Ez azt jelenti, hogy havi nagyjából 92 ezer forint bérleti díj alatt semmi változás nem lesz, a kiadásból származó jövedelem után a személyi jövedelemadót kell megfizetni, ami 15 százalék. A szabályok szerint ha a lakást kiadó magánszemély nem számol el tételes költségeket, akkor a bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek, ami nagyjából 83 ezer forint. Egy év alatt ez épp egymillió forint jövedelmet jelent.

E fölött korábban nemcsak szja-t, hanem 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetni. Ez – könnyű belátni – abba az irányba terelte a lakást kiadókat, hogy jövedelmük ne érje el az egymillió forintot. Az idén ez a plusz fizetnivaló elmarad, vagyis jövedelemtől függetlenül az adó mindössze 15 százalék lesz.

Kérdés, hogyan befolyásolja majd mindez a lakáskiadókat. Azok, akik eddig sem fizettek még szja-t sem, nemhogy ehót, valószínűleg sehogy, ők továbbra is el fogják titkolni a jövedelmüket. Hiszen számukra mindenképpen tehernövekedést jelentene már a 15 százalék szja megfizetése is. Némiképp más a helyzet azokkal, akik bevallották az ilyen típusú jövedelmüket.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Esetükben komoly gát szakadhat át az eho eltörlésével, hiszen lehet, hogy korábban azért nem emeltek árat, nehogy becsússzanak az eho-fizetési sávba. Az új szabályok szerint ez a veszély már nem áll fenn, bátran feljebb lehet srófolni az albérlet díját. Akik már eddig is fizettek ehót, nagy valószínűséggel ezt nem fogják visszaadni a bérlőknek azzal, hogy lejjebb szállítják az albérleti díjat, ám elképzelhető, hogy az így megnyert plusz mellé nem kérnek magasabb díjat az idén.

Ami a rövid távú lakáskiadást illeti, a szabályozás annyiban lett enyhébb, hogy már nemcsak egyetlen, hanem akár három lakás után is alkalmazható a tételes átalányadó. Ez évi 38,4 ezer forint szobánként. Vagyis ha valaki az Airbnb-n adja ki a lakását turistáknak, akkor akár három lakást is bedobhat a bizniszbe, fizetnie csak szobánként 38,4 ezer forintot kell – szobán itt azt kell érteni, ahol aludni lehet. Ha darabonként két-kétszobás lakásokról van szó, akkor 230,4 ezer forint az éves adó, vagyis havi 19,2 ezer forint.

Ez mindenképpen abba az irányba terelheti a lakást kiadó magánszemélyeket, hogy adózzanak a jövedelmük után, mert semmilyen más módon nem lehet ekkora teher mellett nyugodtan szembe nézni egy esetleges NAV-ellenőrzéssel.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!