Nem lehet mindig a kata mögé bújni

2018.09.23. 15:05

Viszonylag egyszerű, hogy a katás vállalkozások hogyan szerezhetnek maguknak biztosítotti jogviszonyt: 50 ezer forint fix kata befizetésével. Az sem jelent problémát, ha munkaviszony mellett mellékesben katázik valaki – ekkor csak 25 ezer forint az adó. De mi a helyzet, ha más a helyzet?

Az adózónának feltett kérdés szerint egy katás egyéni vállalkozó egyben egy kft.ben is tag, emellett pedig ott ügyvezetői feladatokat is ellát. Adódik a kérdés, hogyan is kell adózni ebben a helyzetben: megoldható-e, hogy a vállalkozó főállású katásként tudja le az adózási kötelezettségeit, ügyvezetőként pedig mentesüljön a járulék- és szochofizetés terhe alól.

A válasz: nem. Ha a katás vállalkozó csak tag a kft.-ben, de ott semmiféle feladatot nem végez, semmiféle tisztséget nem tölt be, akkor lehet főállású katás, és ebben az esetben nincs semmilyen fizetési kötelezettsége a kft.-ben. Hiszen az ügyvezető feladatokat valaki más végzi, a katás pedig szimpla tulajdonos.

Más a helyzet a kata szempontjából, ha az egyéni vállalkozó egy kft.-ben tulajdonosként ügyvezető is, mintha tagként feladatot nem végezForrás: Shutterstock

Más a helyzet akkor, ha tisztségviselő is. Ebben az esetben mindenképpen keletkezik járulékfizetési és szochofizetési kötelesség. Ha a magánszemély akármilyen módon biztosítotti jogviszonyban van – legyen akár munkavállaló, akár vezető tisztségviselő – ez után a státusz szerint kell főállásban adóznia. A katás jogviszony csak jobb híján, más státusz hiányában lehet főállás. Ez azt jelenti, hogy ügyvezetőként adót és járulékot is kell fizetnie, cserébe a katás jövedelem után nem 50, csak 25 ezer forint adó terheli.

Az is kérdés azonban, mekkora összeg után kell kiszámolni a járulékfizetést az ügyvezetői feladatok után. A minimálbér vagy esetleg a garantált bérminimum lesz itt a mérvadó? A minimálbér havi 138 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum havi 180 500 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás iskola is. Az adóhatóság álláspontja szerint ugyanakkor nem írja elő semmi, hogy ügyvezetői feladatot csak adott végzettség mellett lehet végezni – cserébe a NAV nem adott zöld utat a minimálbéres számításra.

Vagyis egyik cég így, a másik amúgy számol. Ha a minimálbér a mérvadó, akkor a tb-közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok után kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a vállalkozás a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!