Létezik megoldás a hazai informatikushiányra

2018.11.02. 11:18

A kódolók, informatikusok hiánya nem egy szektor elszigetelt problémája, sokkal inkább azt jelzi, hogy a munkaerő kérdése előbb-utóbb más szakmákban is megjelenik, ezért az új munkavállalót kereső cégeknek, a képzőhelyeknek, de még a hallgatóknak is volna ezügyben sürgős tennivalójuk. A Codecool programozóiskola alapító-ügyvezetője, Boda József nyilatkozott a Hrportál.hu-nak.

A szakmai szervezet, az IVSz, a legutóbbi felmérések szerint mintegy 32 ezres informatikus hiányt becsült a magyar munkaerőpiacra. Boda József szerint nem a pontos szám a fontos, hanem az, hogy ez a méret, ez a nagyság mit mutat. Az utánpótlás, tehát az oktatási intézmények kibocsátási volumene szempontjából komoly a probléma.

A szakmából való lemorzsolódás, az elvándorlás és a nyugdíjba vonulás számait is hozzávéve már olyan mértékű szakemberhiányról beszélünk, aminek a kezelésére a szakember szerint minden létező eszközt érdemes (volna) bevetni.

A Codecoolhoz hasonló képzőközpontok néhány éve jelentek meg Magyarországon, egyfajta alternatívájaként az állami programozói képzéseknek, bebizonyítva, hogy a piac által kikényszerített képzést nem csak egyetemen lehet képezni. Ismert tény, hogy az egyetemi munkaerőt már a képzés vége előtt elszívják a cégek a munkaerőhiány miatt. Összesen több mint egy tucat olyan intézmény van ma Magyarországon, ahol a szakemberhiány kezelését próbálják meg elérni. Az egész képzési szektor áteresztőképessége évente nem több ezer embernél.

Az utóbbi években az volt a jellemző, hogy ezekbe az iskolákba a 26-35 év közötti korosztály iratkozott be, tíz jelentkezőből három nő. A Codecool arra vállalkozott, hogy ha a jelentkezőnek van egy meglévő felsőfokú végzettsége, vagy már elkezdett felsőfokú képzést, de azt nem fejezte be, akkor piacképes szakmába kínál számára belépőt. Feltétel még az angol tudás is, mert aki nem tud angolul, az nem nagyon tud boldogulni ezen a területen.

Codecool programozási képzésFotó: Hirling Bálint - Origo

Noha Boda József szerint ez a szakma tényleg nagyon keresett, a programozás ugyanakkor borzasztó nagy motivációt igénylő szakma is. Nagyfokú tanulási hajlandóságot is megkövetel, mert a technológia annyira gyorsan változik, hogy folyamatosan tovább kell képeznie magát annak, aki nem akar elavulttá válni. A jó programozóiskola segíti ennek a képességnek a megszerzését. Ugyanakkor a másik oldalon, a vállalatoknak is változásra, méghozzá paradigmaváltásra van szükségük, hogy valóban olyan szakembereket tudjanak felvenni, akikre szükségük van. Fejben a cégek többsége még nem állt át, azaz még mindig ragaszkodnak a diplomás fiatalokhoz. Korábban a programozókat kereső cégek válogathattak a jelöltek között, mára azonban már álláskereső sem létezik ebben a szakmában.

A vállalatok rengeteg pénzt ölnek abba, hogy megszerezzék az informatikusokat, de azt már kevesen gondolják valóban végig, hogy az employer branding, a recruitment, a fejvadászok, a HR-esek, és minden olyan tétel, aminek a célja, hogy legyen embere az üres pozícióra, mennyibe is kerül. A vállalatok egy része partnerséget kötött a képző iskolákkal, ezzel befolyásolni tudja az iskolából kikerülők tudását is.

Boda József szerint a jövőben olyan munkaerőt részesíthetnek majd előnyben a munkáltató cégek, aki vélhetően gyorsan tud adaptálódni a változásokhoz, gyorsan tud felszedni új tudást, aki kritikus gondolkodású és képes csapatban dolgozni. A cél, hogy a cégek az új ember felvételéhez új kiválasztási metódusokat is használjanak. A szakember szerint ez a változás, ami most az informatikusi munkaerőpiacon látható, hamarosan más szakmákban is jelentkezni fog. Ahhoz, hogy a munkaerőhiány orvosolhatóvá váljon, az oktatásban a tanítási elméletet kell megváltoztatni, a cégeknél a keresési stratégiákat és módszereket, különben a hiány nem lesz orvosolható. Ez a változás az egész munkaerőpiacot átalakítja.

Cikkünk a Hrportál.hu írása alapján készült.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!